Pixel-fény architektúrák

RUZSA DÉNES: Szerkesztői bevezető

A Pixel-fény architektúrák című kötet a 2025 októberében, az NJSZT székházában megrendezett azonos című kiállításhoz kapcsolódik, amely fényobjektek, számítógépes grafikák, installációk és videómunkák bemutatásán keresztül felvázolt egy pillanatképet a hazai számítógépes művészet egyik fontos közösségének alkotói és elméleti törekvéseiről. A tárlat – és a jelen kötet – középpontjában az NJSZT Számítógépes Művészeti Szakosztály tagjai állnak, akik munkásságukkal hosszú idő óta formálják a számítógépes és digitális művészet hazai diskurzusát.

A kötet címe kettős hangsúlyt jelöl ki. A pixel, a digitális kép alapegysége, a képi variabilitás, a modularitás és az algoritmikus szerveződés emblémája. A fény ezzel szemben a vizuális tapasztalat fenomenológiai és anyagi dimenziójára utal: arra a közegre, amelyben a digitális kép megjelenik, érzékelhetővé válik, és gyakran kilép a síkból, térbelivé, építészeti jellegűvé alakul. Az architektúra ebben az összefüggésben a digitális képek, rendszerek és médiumok strukturális logikáját jelöli: a számítógépes művészet képeket, tereket, időbeliségeket és interakciókat szervez.

A szakosztály tevékenysége ezt a sokrétegű viszonyrendszert vizsgálja. Célja, hogy bemutassa, miként változik vagy alakul át az alkotói gyakorlat, a vizuális gondolkodás és a művészet társadalmi szerepe a technomédiumok térnyerésével. A szakosztály azokat az alkotókat és elméleti szakembereket fogja össze, akik a számítógépet kreatív partnerként értelmezik, munkáikban az ember és gép együttműködésének új formáit teszik láthatóvá.

Jelen kötet írásai ezt a reflexív pozíciót bontják ki különböző nézőpontokból. A megnyitószövegben Neumann János szellemi örökségéről, valamint az ember-gép hibrid alkotás tapasztalatairól olvashatunk. Az analóg és digitális média viszonyát vizsgáló tanulmány a képi variabilitás és modularitás kérdésén keresztül mutat rá arra, miként változik meg a kép stabilitása és reprodukálhatósága a digitális környezetben. A mesterséges pareidoliával foglalkozó szöveg az emberi észlelés és az algoritmikus képgenerálás találkozási pontjait elemzi, feltárja, hogyan jönnek létre jelentéssel teli mintázatok gépi rendszerek és emberi interpretációk együttműködésében. A képernyőfilmekről szóló tanulmány azt vizsgálja, miként alakul át a filmes narráció a digitális interfészek, algoritmusok és hálózati műveletek által szervezett médiakörnyezetben. A digitális tájak és adatvezérelt világmodellek kérdésével foglalkozó írás kortárs sci-fi filmeken keresztül mutatja be, miként válnak a kozmikus és planetáris környezetek szoftveresen közvetített, mérési adatokon és számítási modelleken alapuló mediális konstrukciókká. A mesterséges intelligencia vizuális művészetekre gyakorolt hatása kapcsán a kreatív folyamat átalakulásáról, a szerzőségről és az alkotás fogalmának újradefiniálásáról olvashatunk, különös tekintettel a generatív MI intézményesülésére és művészetpiaci beágyazódására. Az elektrográfiáról szóló tanulmány történeti és mediális perspektívából kapcsolja össze a korábbi technikai képkészítési eljárásokat a számítógépes művészet jelenével, míg a CT-képek kortárs művészeti alkalmazását tárgyaló írás a tudományos képalkotás és a művészi vizualitás határterületeit nyitja meg, és külön figyelmet fordít a technikai hibák esztétikájára.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kötetben szereplő műleírások és reprodukciók nem illusztratív szerepet töltenek be. A bemutatott műalkotások önálló gondolati egységekként működnek, amelyek a tanulmányokkal párbeszédben jelennek meg. A kiállításon láthatók voltak többek között elavult számítógépes alkatrészekből alkotott fényobjektek, lézergravírozott komputergrafika, 3D displayerre tervezett animáció, hibrid audiovizuális kompozíció, kinetikus grafika, lézervágott elemi deformációk, 3D-nyomtatott fényobjekt, generatív modellekkel készült grafikák és videoinstallációk. A kötet dokumentálja a Pixel-fény architektúrák kiállítást és tágabb értelemben a Számítógépes Művészeti Szakosztály tevékenységéből is bemutat egy szűk metszetet.

Az NJSZT-SZM tagjai:
Bálint Bertalan, Bordos László Zsolt, Csízy László, Füzi Izabella, Gábor Éva Mária, Gyenes Zsolt, HAász Ágnes, ifj. Koffán Károly, Kelle Antal Artformer, Képes Gábor, Kömlődi Ferenc, Láng Eszter, Lévay Jenő, Lieber Erzsébet, Molnár Csaba, N. Mészáros Júlia, Nagy Krisztián, Paczona Márta, Péter Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina

Tanulmányok, esszék

Képes Gábor: Pixel-fény architektúrák. Randevú az eszköz-társ hibridekkel
Lieber Erzsébet: Analóg versus digitális média a képvariabilitás és modularitás tekintetében
N. Mészáros Júlia: A digitális mű hatása a befogadóra
Láng Eszter: Néhány gondolat a digitális művészetről
Kömlődi Ferenc: Mesterséges intelligencia. A vizuális művészetek új korszaka
Spitzer Fruzsina: Mesterséges pareidolia a művészetben
Füzi Izabella: A képernyőfilm mint a számítógép-használat mozgóképi reflexiója
Ruzsa Dénes: Pixel-fény horizontok. Digitális tájak és adatvezérelt világmodellek a kortárs science fiction filmben
Gyenes Zsolt: CT a kortárs hazai művészetben

Műleírások

Bálint Bertalan, Bordos László Zsolt, Csizik László, Gábor Éva Mária, Gyenes Zsolt, Haász Ágnes, Kelle Antal ArtFormer, Ifj. Koffán Károly, Kömlődi Ferenc, Láng Eszter, Lévay Jenő, Lieber Erzsébet, Nagymolnár – Nagy Krisztián, Molnár Csaba, Paczona Márta Éva, Péter Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina

A KIÁLLÍTÁSRÓL KÉSZÜLT VIDEÓ
A kiadványhoz kapcsolódik a Pixel–fény Architektúrák című tárlat, amely 2025. október 3–31. között az NJSZT székházában került bemutatásra.
Helyszín: 1054 Budapest, Báthory utca 16.

PIXEL – FÉNY ARCHITEKTÚRÁK
Tanulmányok és reflexiók a számítógépes művészet területéről

Felelős kiadó: Neumann János Számítógéptudományi Társaság
Megjelenés helye és éve: Budapest, 2026
Szerkesztő: Ruzsa Dénes
Lektor: Várlaki Judit Ida
Tervezte és fotózta: Spitzer Fruzsina
Címlap: A címlap Gyenes Zsolt process50 című művének felhasználásával készült.
Nyomda: Sztárstúdió Bt.
ISBN: 978-615-5036-31-6

Külön köszönet illeti a művészeket, akik digitális alkotásaikat, illetve azok reprodukcióit a kiadvány rendelkezésére bocsátották.